"Kegyelemből, hit által" - gondolatok Kovács Géza hasonló című könyve alapján (Menedék Alapítvány, 2002).

Ember, aki ráébredtél bűneidre, és annyit küszködtél velük, állj a Krisztus vére alá, és vedd tudomásul, hogy Isten igaznak lát - eltöröltettek bűneid - és igazzá tesz: ha megengeded, hogy belépjen az életedbe, átalakít, és győzelemre viszi életedet!

1. A Szentírásból igazolni lehet a törvény evangéliumát - hogy mi mindent kell elhagynunk és megtennünk, ha üdvözülni akarunk -, de a kegyelem evangéliumát is, mely így foglalható össze: "Jézus hazavár úgy, amint vagy... A bűneidért halt meg... Jézus azért vállalta a keresztet, hogy a bűneidet elvegye, sőt téged is halálba vitt; az Ő vére tisztít meg minden bűnből! Csak annyit kér, hogy borulj a keresztje alá, valld meg bűnösségedet, és hit által fogadd el a szabadítását! ...Egyedül ő a szabadulás útja!" Szükség van a Lélek vezetésével hozott határozatok leírására és megtartására, a gyülekezeti jó rendre, de nem azért, hogy megkössön, hanem hogy irányt mutasson, emlékeztessen. "A betű megöl, a Lélek pedig megelevenít" (2Kor 3,6). Az egyház és a gyülekezet nem egyfajta "embernemesítő vállalat", amely némi megjavulást eredményez. "Isten szeretete Jézus Krisztus által hatalmas erő: a halálból kiragad, és örök életet ad, új teremtéssé tesz." "Ahol Isten kegyelmének forrása bővizű folyamként árad..., ahol a Szentlélek uralma Krisztust, a Fiút dicsőítve folyamatos, ott a kegyelem szabadsága fegyelmezett jó rendet, örömtől áradó életet és szent életű hívőket teremt." Ha a kegyelem légköre uralkodik a gyülekezetben, nem jelentkezik ez a feszültség. Ha az mégis jelen van, a Szentlélekre figyelve álljunk a kegyelmi illatot árasztó élet mellé (nem taktikázva, nem emberek mellé állva) - ezt igazolni fogja Isten. Az élet mindig ránő a halálra, mint tavaszi fű az őszi, téli avarra.

2. Isten a maga túláradó szeretetéből teremtette a világot és benne minket, s egyetemes gondviselése hívőre és hitetlenre egyaránt kiterjed. Ha a hit gazdagságot, egészséget és sikert garantálna, az emberek ezért jönnének Jézushoz, nem pedig azért, hogy őelőtte bűnbánattal leborulva üdvösséget nyerjenek. Viszont a hívő másként fogadja Isten gondviselését: hálás a jóért, és Isten kezéből veszi a rosszat is, tudva, hogy Ő azzal is a javát szolgálja (Róm 8,28). A hitetlen minden sikert a saját ügyességének vagy szerencséjének tulajdonít, a kudarcokat pedig általában a körülményeknek. A hívő azonban hiszi, hogy Isten irányítása minden részletre kiterjed, és így az eseményeknek Istentől való üzenetük is van. Ugyanakkor imádságban megosztja mindennapos dolgait Jézussal és Atyjával, akinek gondja van rá, és aki meghallgatja imádságait - bár így is válaszolhat: "Elég neked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által ér célhoz" (2Kor 12,9).

3. A keresztény gyülekezetek élettelenségének, sorvadásának egyik legfőbb oka a törvényeskedés vagy legalizmus: amikor bizonyos dogmák ismerete, szertartások és szokások betartása kerül előtérbe a Jézussal való személyes életközösség, a bűntől megszabadított élet és az üdvbizonyosság öröme helyett. Gyakran a legnagyobb jóindulat mellett, a bibliai igazságokat hangoztatva jutnak el ide a hívők, mert így nevelik őket, a lelki növekedésben megakadva a testi keresztények szintjén maradnak, vagy valamely okból közömbössé válva visszaesnek erre a szintre. Maguk az apostolok is nehezen tudtak átállni a törvény korszakáról a gyülekezet korszakára: sokáig megmaradtak Isten (zsidóközpontú) királyságának hirdetése mellett (Zak 8,20-23), egészen a jeruzsálemi templom 70-ben történt pusztulásáig, amikor János kivételével ők is életüket vesztették. Talán Isten újabb kegyelmi ajánlata volt ez a zsidóknak, de mivel nem éltek vele, megkezdődött (illetve kiteljesedett) a gyülekezet kora, melynek Pál volt az első és legfőbb hirdetője.

4. Arra a kérdésre, hogy elveszíthető-e az üdvösség, emberi logikával csak kétféle válasz adható. Istennél azonban a kettő eggyé válhat olyan értelemben, hogy ami rajtam múlik, én kieshetek az üdvösségből, és szükségem van Isten figyelmeztetéseire, de ami rajta múlik, ő bizonyosan megtart - méghozzá nem tőlem függetlenül, hanem úgy, hogy ő munkálja akarásomat és cselekvésemet tetszésének megfelelően (Fil 2,12-13). Ha a hívő magára marad, ki van téve az elbukás veszélyének, de Isten meg akarja tartani, és meg is tartja az üdvösségre, méghozzá az ember magatartásával összefüggésben. Egyik oldalt sem szabad mellőzni: sem Isten szándékát, kegyelmét és hatalmát, sem az ember elfogadását és együttműködését. Magam úgy érzem, talán egyes emberek esetében igaza lehet Kovács Gézának, és az biztos, hogy általában sem könnyen engedi meg Isten, hogy egy hívő végleg elbukjon - mint ahogy népéhez is a végsőkig ragaszkodott, mielőtt megengedte volna, hogy fogságba hurcolják, majd szétszórják. Mindenesetre az Ige sem az egyik, sem a másik nézetben való túlzott bizonyosságot nem látszik igazolni; ugyanakkor az emberben esetleg meglévő belső, szubjektív üdvbizonyosság ellenére mindig fennáll annak objektív, elvi lehetősége, hogy tévesen tartok valakit (akár magamat) hívőnek. E téren tehát tartsuk tiszteletben egymás hitét akkor is, ha az eltér a miénktől, ne legyünk elbizakodottak a saját igazságunkat illetően, hanem helyénvaló félelemmel bízzunk megtartó Istenünkben!

5. Isten kegyelme nyilvánul meg abban is, hogy Bábel óta nem engedi meg az emberiségnek, hogy egy legyen a gonoszságban. Több nagy kísérlet is volt már arra, hogy egy birodalom vagy diktátor valamely ideológia alapján uralma alá hajtsa a világot - pl. a Római Birodalomban a Pax Romana (római béke), a középkori keresztény egyházban a Regnum Dei (isteni uralom), a kommunizmusban a "Világ proletárjai, egyesüljetek!" jelszó, az Európai Unió létrejötte és fejlődése, valamint a jelenleg is folyó globalizáció, amely talán az Antikrisztus fellépését készíti elő. Isten mindig megzavarta ezt az egységet, létrehozva a nyelveket és népeket, majd a különféle felekezeteket, melyek gátat szabtak és szabnak az egyoldalú, téves vagy gonosz törekvéseknek.

Hargitai Róbert (www.hivo.hu), 2012.06.
Változtatás nélkül szabadon másolható a fenti forrásmegjelöléssel (letöltése ingyenes).

További információk (kezdőlap)