Okkultizmus, ezotéria, természetgyógyászat és lelkigondozásuk biblikusan - Mi a valóban ördögi bűn?
"Ha bemégy arra a földre, amelyet Istened, az ÚR ad neked, ne tanuld el azokat az utálatos dolgokat, amelyeket azok a népek művelnek. Ne legyen köztetek olyan, aki a fiát vagy leányát áldozatul elégeti, ne legyen varázslást űző, se jelmagyarázó, kuruzsló vagy igéző! Ne legyen átokmondó, se szellemidéző, se jövendőmondó, se halottaktól tudakozódó. Mert utálatos az ÚR előtt mindaz, aki ilyet cselekszik. Ezek miatt az utálatos dolgok miatt űzi ki előled ezeket is Istened, az ÚR" (5Móz 18,9-12).
1. A Trausch Liza által alapított biatorbágyi Magyar Belmisszióban (mbb.hu) és másutt elterjedt az a tanítás, mely szerint bizonyos "ördögi", okkult (és annak mondott) bűnök mindenképpen különös bánásmódot, erre "szakosodott" lelkigondozóval történő beszélgetést és bűnvallást igényelnek. Ezért szeretik átnézni e bűnök meglehetősen hosszú listáját nemcsak az éppen megtérő emberek esetében, hanem gyakran olyankor is, ha a legkülönfélébb problémákkal szembesülnek a hívők életében. Arra gyanakodnak ugyanis, hogy ilyen jellegű, (kellően) meg nem vallott "ördögi bűn" akadályozhatja az adott hívő növekedését. A gyülekezetünkben is többen magukévá tették e nézetet, melyet Sréter Ferenc (a gyülekezetünk egykori "ősalapítója") felesége, Sréter Márta is sokat hangoztatott, többször prédikálva is róla, pl. 1963.06.10-én és 1966.02.09-én (ld. ebredes.atw.hu). Sokszor mintha nemigen tennének különbséget olyan igencsak eltérő súlyú dolgok között, mint pl. a homeopátia és a sátánimádás, vagy a légzőgyakorlatként használt jóga és a varázslás. Miután napjainkban igen elterjedtek az említett listán szereplő dolgok, könnyű ilyesmivel, "ördögi befolyással" megbélyegezni másokat, és vannak, akik előszeretettel meg is teszik (hasonlóan a középkori boszorkányüldözéshez és inkvizícióhoz). Közéjük tartozik Solymos Dániel, akinek a Bibliához való ragaszkodása dicséretes, ám ezt meglehetősen elfogultan, eltúlozva gyakorolja, úgyhogy szinte mindent és mindenkit megbélyegez (nemcsak az okkultizmus alapján, mindenesetre nem mindig megalapozottan) többek között a "Konferencia az evangélium oltalmazására és megbizonyítására" c. előadás-sorozatában, melyet 2012. szept. 24-28-án tartott a Nánássy Csaba vezette Evangéliumi Szabad Eklézsiában (ez az anyag DVD-n terjedt). Aki úgy érvel, hogy az 1% tévedés az 1% méreghez hasonlóan mindent tönkretesz, az önmagát is elítéli ezzel, hacsak nem tulajdonít magának isteni tévedhetetlenséget. Voltak, akik Jézust is "ördögtől megszállottnak" mondták, ami még abban az esetben sem feltétlenül merítette ki a Szentlélek káromlását (Mt 12,24-32). Másoknak ez a fajta besározása gyakran az óvodás gyerekek csúfolódásának szintjén mozog, ám sokkal komolyabb következményekkel is járhat, ld. hivo.hu/itelet.htm.
2. Bár nem szeretném lebecsülni a valóban súlyos okkult bűnöket (ld. alább), meggyőződésem, hogy sokkal inkább az imént említett hozzáállás mögött gyakran rejtőző büszkeség az igazán "ördögi bűn" (ld. Izajás/Ézsaiás 14,12-17; vö. Ezékiel 28,1-19, hivo.hu/itelet.htm és a lent említett Antholzer-könyv, 148. o.), nem pedig az, amelynek elkövetőjét "utálja" Isten, mert a fent idézett 5Móz 18,12-ben ugyanaz a héber kifejezés szerepel, mint az 5Móz 22,5-ben: "Nő ne viseljen férfiholmit, férfi se öltözzék női ruhába, mert utálja Istened, az ÚR mindazokat, akik ilyet tesznek." Bármire vonatkozik is ez az igevers, kétségtelen, hogy nem az okkult bűnökről szól. A Péld 6,16-19 szerint az Úr előtt többek között gyűlöletes és "utálatos... a hazugságot beszélő hamis tanú és a testvérek közt viszályt szító ember" is.
3. Az is kizárt, hogy az Ószövetségben halálbüntetéssel sújtott bűnök lennének "ördögiek" (amint egyesek tanítják), ld. a következő igéket: "Ha valaki havibajos asszonnyal hál és fölfedi annak a szemérmét, föltakarja a forrását, és az asszony is fölfedi vérének forrását, mindkettőjüket ki kell irtani népük közül" (3Móz 20,18). Ugyanilyen szigorú ítélet vonatkozott általában a szándékosan vétkezőkre (4Móz 15,30), és ezt végre is hajtották a nyugalom napján fát szedegető férfin (4Móz 15,30-36; vö. 2Móz 31,14-15), bár ezeken az igehelyeken a legutolsó vers kivételével más kifejezés szerepel, mint a szó szerint halálbüntetést említő igeversekben. Azonban vö. a 3Móz 20,9-cel: "Ha valaki ócsárolja [szidalmazza; Károli] apját vagy anyját, halállal lakoljon! Apját és anyját ócsárolta: vére rajta" . Mi köze mindezeknek (és az Ószövetség szerint szintén halállal büntetendő sok más bűnnek) az okkultizmushoz? Megjegyzem, hogy Isten pl. a válásról is meglehetősen erős szavakkal beszél: "Az ÚR a tanúja annak, hogy hűtlen lettél ifjúkorodban elvett feleségedhez, pedig ő a társad, feleséged, akivel szövetség köt össze. Egy ember se tesz ilyent, akiben maradt még lélek. Gyűlölöm azt, aki elválik feleségétől - mondja az ÚR, Izráel Istene -, mert erőszak tapad ruhájára - mondja a Seregek URa. Vigyázzatok magatokra, ne legyetek hűtlenek!" (Malakiás 2,14-16) R. Antholzer mindkét "bűnkategóriára" számos további bibliai példát említ (ld. alább, 82-83. o.).
4. Sípos Ete Álmos nemrég elhunyt református lelkipásztor "Az igazsághoz ragaszkodva" c. könyvében (Ébredés Alapítvány, Pécel, 2011) beszámol 15 fontos véleményváltozásáról, s utolsóként elmondja, hogy biatorbágyi hátterének köszönhetően eleinte ő is Trausch Lizáéhoz hasonló nézeteket vallott a szóban forgó kérdésről (mivel egy időben ott szolgált), ám később a Biblia alapján jobb belátásra jutott. Ő is ajánlja Roland Antholzer "A gonosz erői - Okkult fenyegetettség és lelkigondozás" c. művét (Ethos, 1999), amely hasonlóan ír. Az alábbi gondolatok zöme ez utóbbi könyvből való.
5. Az utóbbi évtizedekben okkult robbanás következett be, amely - a babonaságot is beleértve - jobban meghatározza az emberek életét, mint amire a kereszténység valaha is képes volt (ld. a cikk végén szereplő felsorolást). 1990 táján az akkor még létező Német Szövetségi Köztársaságban 90.000 jós volt, és csak 35.000 evangélikus és katolikus lelkész; a németek 57%-a olvasott horoszkópokat. Ulla von Bernus boszorkány a német tévében 1984. szept. 17-én kijelentette: "Ha a Sátán azt parancsolja, akkor ölök." Azóta megalapította a "Sátán egyházát", Elga Sorge feminista teológusnő pedig a "Hitvalló női egyház" nevű boszorkányvallást. Az ezredforduló táján egyes feltevések szerint világszerte mintegy tízmillió, Németországban pedig 10.000 sátánimádó volt (10-11. o.). Az 1960-as években bontakozott ki a sátánizmus egy sajátos ága főként Anton Szandor LaVey nyomán. A Wikipédia ma százezerre teszi a világ sátánistáinak számát (en.wikipedia.org/wiki/Satanism). Különösen népszerű mindez a fiatalok körében, s ennek oka Kurt Hutten szerint az, hogy a modern ember jórészt elveszítette a reményt, amely nélkül sem az egyén, sem a társadalom nem tud élni (20. o.).
6. Az e tanoktól fertőzött, a kereszténységet már leíró "újpogányokat" nehezebbnek tűnik megnyerni az evangéliumnak, mint a teljesen pogányokat. Jó része van ebben a keresztények között is egyre népszerűbb pszichológiának, amely a biblikus gondolkodás helyett a ma messzemenőkig okkult korszellemre teszi fogékonnyá a keresztényeket. Amint arra Dave Hunt már 1987-ben rámutatott: "A megtévesztés időközben elérte a keresztény élet minden területét, meg van fertőzve az egész egyház a karizmatikusoktól kezdve az anti-karizmatikusokig, liberálisok és evangéliumi körök, katolikusok és protestánsok, képzet papok, lelkészek és laikusok egyaránt. A megtévesztés fontos hordozója a pszichológia, amely egyesíti magában annak legtöbb alkotóelemét. Ez az a tulajdonképpeni trójai faló, amely minden őrhelyen keresztüljutva behatolt" (16-17. o.; vö. hivo.hu/pszichop.htm).
7. Egyesek tudományosnak látszó parapszichológiai magyarázatokat próbálnak adni az okkult jelenségekre, azt állítva, hogy azok csupán a személyiség mélységeit mobilizáló "pszichikai automatizmusok" (23. o.). A hívő keresztények tudják, hogy a Sátán (az "ellenség, vádló, támadó", ti. Istené és híveié) - akárcsak ördögei (démonai), a tisztátalan/gonosz lelkek - létező és veszélyes hatalom: "mint ordító oroszlán jár szerte, keresve, kit nyeljen el" (1Pt 5,8). Isten határokat szabott neki (1Pt 5,6-11; vö. Jób 1-2), ezért csak akkor tud többé-kevésbé a befolyása/hatalma alá vonni bennünket, ha hagyjuk, illetve ajtót nyitunk előtte (emiatt pontosabb okkult befolyásra jutásról beszélni, mint "okkult terheltségről"). Ezt különösen a következő módokon tehetjük: (1) természetfölötti (babonás, okkult), de nem isteni segítségbe vetett bizalom; (2) tudatos és folytatólagos bűnelkövetés ("Olyan az engedetlenség, mint a varázslás vétke, és az ellenszegülés, mint a bálványimádás"; 1Sám 15,22k); (3) a teljes passzivitás állapota (pl. transzcendentális meditáció, autogén tréning, hipnózis, jóga; 55-56. o.).
8. Némelyek azt tanítják, hogy (bizonyos) bűnök és rossz szokások mögött démonok rejlenek. Ez esetben a bűn elleni harc lelkigondozást vagy ördögűzést jelentene, ám az utóbbira sosem szólít fel minket a Biblia, míg a bűnök elhagyására, a test szenvedélyeinek és kívánságainak megfeszítésére annál inkább (pl. Gal 5,24). A Lk 13,11-ben a meggörnyedt asszonyban lakó "betegség lelke" nem démoni megszállottságot jelentett, hiszen Jézus nem űzött belőle ördögöt, hanem kezét rátéve meggyógyította az asszonyt. A Mk 9,25-beli "néma és süket lélek" nem bűnt okozott abban, akit megszállt, hanem maga volt néma és süket. A más helyeken szereplő "kábultság lelke" (Róm 11,8; Károli) és "félelemnek lelke" (2Tim 1,7) inkább valamilyen lelkületre utal (melyet az ördögök persze kihasználhatnak; 84. o.).
9. Az ördögnek ellen kell állnunk (1Pt 5,9; Jak 4,7; vö. Róm 16,20), nem pedig kiűznünk vagy "megkötöznünk". A Mt 18,18-ban a Jézus korabeli rabbik szavajárása szerint a "kötés" a zsinagógából való kiátkozást jelentette, az "oldás" pedig a visszavételt (vö. 15-17. v.; 85. o.). A Mt 12,29-ben pedig Jézus csupán egy képet alkalmazott magára és a Sátánra. A bűnöket a Biblia szerint nem "megtagadni" kell, hanem megbánni és elhagyni, vagyis megtérni belőlük. A "megtagadás" és a "Jézus vére alá helyezés" gyakori szorgalmazása mögött általában egyfajta babonás, mágikus gondolkodásmód rejlik, ami kerülendő. Az ördögűzés (exorcizmus) mint "ellenmágia" a kereszténység előtti találmány (ApCsel 19,13; vö. Mt 12,27), és bár látványos "eredményeket" produkálhat, azok haszna/valódisága igen kétséges - inkább csak a démonvilág arányváltozását, eltolódását idézi elő. A katolikus ördögűzést gyakran babonás rituálék is kísérik (pl. Rituale Romanum, keresztelési exorcizmus; 89kk o., ld. még hivo.hu/katolikus.htm).
10. A bibliai démonűzések kizárólag hitetleneken történtek, és nem volt feltételük a megszállott szabadulásvágya és hite. Az ApCsel 16,16-18-beli szolgálólány inkább ellenérdekelt lehetett a haszon miatt (a történetből látható, hogy az igehirdetés rossz indítékai eltűrhetők ugyan [Fil 1,25-20], de rossz forrásai nem). A Mt 12,43-45-beli "másik hét, magánál is gonoszabb lélek" a "gazdátlan" házba (az első démontól megszabadított hitetlen emberbe) tér vissza, nem pedig a hívőbe, mert abban a Szentlélek lakozik (Róm 8,9). Az újszövetségi ördögűzés ugyanúgy "jel" volt (a hitetleneknek), mint a többi jelajándék (gyógyítás és nyelveken szólás: Mt 12,28; Mk 16,15; 95kk o.). Az újszövetségi levelek már nem beszélnek róla (de vö. ApCsel 8,6k; 16,16kk; 19,11kk), és bár a többi jelajándékról szólnak, azok bibliai gyakorlása erősen eltért a manapság általános gyakorlattól. A karizmatikusok hajlamosak bálványt csinálni a lelki ajándékokból, különösen a nyelveken szólásból, és ez alighanem már Pál apostol idejében is így volt, ld. 1Kor 12,2; 14,12. Könnyen vezet ez a gyakorlat büszkeséghez (a nyelveken szóló hívő "lelkibb" a többieknél, pedig ez a "legkisebb" lelki ajándék, ld. 1Kor 14), ami jelentős oka lehet a karizmatikus körökben megfigyelhető sok szakadásnak.
11. A nem igeszerű "okkult lelkigondozás" gyakran eltereli a figyelmet a bűnről és a bűnös egyéni felelősségéről, az elődökre hárítja a bűn felelősségét, függővé teszi az embert a "felhatalmazott" (vagy egyenesen "teljhatalmú") lelkigondozójától, túl nagy tiszteletben és figyelemben részesíti az ördögöt, s teret adhat a démoni befolyásnak, a lelki károsodásnak és a démonokkal folytatott beszélgetés révén különféle ördögi tanításoknak (1Tim 4,1; 98kk o.). A Biblia szerint az okkult bűnök esetében nincs szükség különleges lelkigondozásra. A biblikus lelkigondozáshoz viszont ezen a téren is (mint mindig) odaszánt és a bűnben éléstől mentes, a beszennyező bűntől naponta megtisztuló élet kell. Hívőként nem kell félnünk a démoni dolgoktól, sem pedig túl nagy (vagy túl kicsi) jelentőséget tulajdonítanunk nekik (2Tim 1,7; 106kk o.). A hitet sokan valamiféle mágikus erőként értelmezik, amely helyes alkalmazás esetén automatikusan kifejti hatását. Különösen jellemző ez karizmatikus körökben és a Norman Vincent Peale és Joseph Murphy nevével fémjelzett pozitív gondolkodás mozgalmában. Mindkét irányzat az Istentől való függetlenség, az önállóság és a büszkeség felé hajlamos terelni az embert, ami épp ellentéte a jó Atyánktól való függés, a Belé vetett gyermeki bizalom, vagyis a biblikus hit lényegének.
12. A betegség és a megszállottság megkülönböztetésében segíthet, hogy az utóbbira általában jellemzők az evangélium előli elzárkózás, a rossz irányú jellemfejlődés, sőt a súlyos erkölcsi eltévelyedések és a bűncselekmények. Érdemes ismerni valamennyire az elmebetegségek tüneteit is. Megszállottság esetén a pszichiáterek bizonytalan diagnózist állítanak fel. A gadarai megszállott történetében (Mk 5) felismerhető a megszállottság hét jellemzője: 1. természetfeletti erők (2-4. v.), 2. önpusztítás (5. v.), 3. dezintegráció (szétesés, 6-7. v.), 4. látnokság (7. v.), 5. ellenállás (7. v.), 6. személyiséghasadás (9. v.), okkult átvitel (12k v.). Ehhez hozzávehetjük a nem tanult nyelvek ismeretét, pl. a Mirabelli nevű brazil médium 28 ilyen nyelvet használt transzállapotban, a Mária-jelenésekről beszámoló konnersreuthi Theresa (egy iskolázatlan parasztlány) pedig számos régi keleti nyelvet beszélt (114-117. o.).
13. A Sátán elleni harc nem támadó háború, hanem ellenállás (Jak 4,7; 1Pt 5,8k). C. Peter Wagner karizmatikus "gyülekezetnövekedési szakértő" 1994. június 25-ét olyan napnak kiáltotta ki, amely megváltoztatja a világot, és "szellemi hadviselésként" látványos Jézus-meneteket szorgalmazott, valamint azt tanította, hogy beazonosíthatók a városokban a Sátán erődítményei, s megkötözhetők pl. a hontalanság, betegség és a Bermuda-háromszög démonai. E mágikus elképzelések és álharcok eredménytelensége nyilvánvaló - a kitűzött nap óta semmi sem változott előnyére a világban. Az Ef 6,10-20-beli lelki fegyverzet ("Isten fegyverzete") alapvetően a védekezés eszközeiből áll, kivéve "a Lélek kardját, amely az Isten beszéde". Nem tartalmaz hátpáncélt, ami arra utal, hogy Krisztus harcosa számára szégyen a menekülés, a kihívások és konfrontációk kerülése. Módszerek és rituális tettek helyett Isten Igéjét kell jól ismernünk és alkalmaznunk, bármilyen démoni erődemonstráció közepette megőrizve nyugodt józanságunkat, meg sem szólítva a démonokat, és szem előtt tartva, hogy a Sátán legyőzött ellenfél, mi pedig a győztes Krisztus oldalán állunk. Antholzer szerint újjászületett kereszténynél nem lehet szó megszállottságról, legfeljebb démoni megkötözöttségről, melyet lényegében ugyanúgy kell kezelnie a lelkigondozónak, mint más problémákat: tanítással, feddéssel, megjobbítással (jóra intéssel) és az igazságban való neveléssel (ld. 2Tim 3,16k; ApCsel 19,18; 118kk, 131k o.; vö. hivo.hu/pszichop.htm).
14. Az (egyesek szerint) okkult/ezoterikus fogalmak alábbi felsorolásának forrásai zömmel a következők (a gombamód szaporodó irányzatok miatt a lista nem lehet teljes): az Antholzer-könyv betűrendes szómagyarázatai, Erdélyi Judit: Természetgyógyászat az Ige mérlegén (Pasaréti Református Gyülekezet - Primo Evangéliumi Kiadó, é.n.). A csillaggal jelöltekről bővebben ld. hivo.hu/ktma.htm, a többiről pedig egy természetgyógyász könyvében: astra-lit.com/bookhu.htm.
Akupunktúra
Akupresszúra
Agykontroll
Alkímia
Antropozófia (Rudolf Steiner)*
Asztaltáncoltatás
Asztrológia (csillagjóslás)
Autogén tréning (önszuggesztión és meditáción alapuló lazítási módszer, magasabb szintjein sablonos tudatképzés általi jellemfejlesztés történik vizualizáció és transzindukció révén)
Amulett, talizmán, szerencsetárgyak (patkó, lóhere, rózsafüzér, kabalababák)
Asztaltáncoltatás
Automatikus írás
Babona (mágikus világnézeten alapuló hiedelmek, pl. lekopogás, fekete macska, péntek 13-a)
Bach-virágterápia
Bálványimádás (1Kor 10,20)
Boszorkányság
Csakrák (energiaközpontok)
Csendgyakorlatok (relaxáció, vizualizáció, meditáció)
Démoni kapcsolatfelvétel
Edu-kinesztetika (Wilhelm Reich orgonelmélete, dr. Goodheart)
Fantasy játékok
Fantáziautazások
Fitoterápia (gyógynövények)
Gnózis, gnosztikusok
Gyógyító kövek/kristályok
Gyógymagnetizmus/mesmerizmus
Halottidézés, spiritiszta szeánszok
Hipnózis, szuggesztió (ld. itt)
Hitgyógyítás (kézrátétellel, pl. Fülöp-szigetek, Manila)
Homeopátia (gyógyhatásúnak tartott, minden észszerű határon túl hígított szerek, ld. az MTA döntését itt)
Horoszkóp
Ingázás (varázsvesszős kutatás)
Keleti harcművészetek (karate, kungfu, dzsiu-dzsicu v. ju/jiu jitsu stb.)
Ízisz-kultusz (sokáig ellenállt a kereszténységnek, mígnem több elemét beépítették a római katolikus Mária-kultuszba, Antholzer, 161. o.)
Jegymagyarázás
Jóga
Jóslás/jövendölés
Kabbala (a zsidóság misztikus és ezoterikus tradíciói)
Látnokság (paragnózia, második arc, eidetika)
Macumba
Mágia (fehér/fekete)
Mandala
Mantika
Mantra
Medialitás (okkult médium)
New Age*
Orákulum (jövendőmondás)
Parapszichológia
Pohártáncoltatás
Pránanadi (reinkarnációs terápia, előző életekbe való "visszautaztatás")
Rebirthing (a "születési trauma" félelmeinek/gátjainak leépítése önszuggesztióval)
Reiki
Rózsakeresztesek (szabadkőművesek*)
Sámánizmus
Sátánizmus
Sátánmise (fekete mise)
Spiritizmus
Szellemgyógyászat
Talpmasszázs
Tarokk
Telepátia
Teozófia*
Transzállapot
Transzbeszéd
Transzindukció (transzállapot előidézése pszichotechnikákkal)
Tűzönjárás
UFO-k
Varázslás
Vodu-/vudukultusz*
Zombik (voduvarázsló által életre keltett, saját akarat nélküli élőhalottak)
Hargitai Róbert (www.hivo.hu), 2016.02.
Változtatás nélkül szabadon másolható a fenti forrásmegjelöléssel (letöltése ingyenes).