Ötletek vállalkozóknak, szellemi szabadfoglalkozásúaknak, szabadúszóknak, adószámmal rendelkező magánszemélyeknek

1. a. Gazdasági válsággal fenyegető korunkban különösen fontos, hogy az ember megpróbáljon több lábon állni, vagy legalábbis több lehetőségre legyen nyitott, hiszen bármikor adódhatnak anyagi nehézségek az életében. Sokan rendelkeznek verseny- és piacképes tudással, jól eladható (sőt talán egyedi) ismeretekkel, melyeket némi vállalkozókedvvel könnyen hasznosíthatnak. A jövedelem kiegészítését (vagy egyszerűen a pénzszerzést) célzó tevékenység több formában végezhető, pl. magánszemélyként (adóköteles tevékenység esetében általában adószámot kell kiváltani, ld. Art. 16. § (1)), egyéni vállalkozóként, betéti társaság (bt.), korlátolt felelősségű társaság (kft.), részvénytársaság stb. formájában. Míg az önálló tevékenység viszonylag olcsón folytatható, a komolyabb céges formák létesítése, fenntartása általában költségesebb, ezért kis befektetésigényű vállalkozás esetén célszerű lehet a fokozatosság elvét követni, vagyis a várható forgalom, bevétel függvényében meghatározni a formát. Az alábbiakban saját tapasztalataimat kívánom közreadni, melyeket laikusként, könyvelési és jogi végzettség nélkül szereztem.

1. b. Magam eleinte adószámos magánszemélyként dolgoztam (emellett egy ideig félállásban adminisztrációs munkát végeztem), 2010-től pedig ugyanazt az adószámot megtartva magánszemélyként és egyéni vállalkozóként is tevékenykedem: szakfordító-lektori képesítéssel FORDÍTOK (kb. 1 Ft/betű áron - bár ez az anyagtól függően erősen változhat - műszaki, informatikai, matematikai, keresztény és általános szövegeket), LEKTORÁLOK és tolmácsolok, továbbá középiskolai tanári végzettség és több mint 10 év tapasztalat birtokában magántanárként főleg angolt és matematikát TANÍTOK, korrepetálok, felkészítek (érettségire, nyelvvizsgára, pótvizsgára), valamint időnként számítástechnikát és fizikát oktatok (mindezt szinte minden szinten, bármely korosztálynak, egész nap). A díjazás kiegyenlíthető átutalással vagy (Raiffeisen) bankfiókban készpénzbefizetéssel - akár külföldről, más valutában is (középárfolyamon számítva, forintban kapom meg). Fontos szabály, hogy amíg az egyéni vállalkozásom él, addig csak olyan tevékenységet végezhetek magánszemélyként, amely nem szerepel a vállalkozói tevékenységi körömben.

1. c. A csak magánszemély adózónak nem kell havonta mindenképpen megfizetnie az adót és a társadalombiztosítási járulékokat a minimálbér után, viszont a cégek szívesebben fogadják a vállalkozótól kapott számlát, mivel ilyenkor nem nekik kell utána megfizetniük és bevallaniuk az adóelőleget és a tb-járulékokat, hanem a vállalkozó intézi ezt magának. A magánszemély 10%-os, az átalányadózó egyéni vállalkozó általában 40%-os költségátalányt választhat (az utóbbi évi 15 millió Ft bevételig, ld. Szja tv. 50. §. (1)). Ilyenkor nem kell nyilvántartást vezetni a kiadásokról, és nem is lehet leírni őket, hanem a bevétel 90, illetve 60%-a számít adó- és tb-köteles jövedelemnek (2011-12-ben az adóalapot 1,27-tel szorozva "szuperbruttósítani" kellett, igazodva a 27%-os tb-járulékhoz). Ha valaki magánszemélyként egy cég nevére állítja ki a számlát, a cégnek be kell fizetnie utána a tb-járulékokat (és az adóelőleget), amennyiben a díjazás elérte a minimálbér (legalább középfokú végzettséget feltételező főtevékenységet végző vállalkozónál a garantált bérminimum) 30%-át (mindezt az adott időszakra arányosítva kell számítani; ld. Tbj. tv.). Bár üzletszerű (ellenérték fejében, nyereség- és vagyonszerzés céljából, rendszeresen végzett) termelő vagy szolgáltató tevékenység a jogszabályok alapján csak egyéni vállalkozóként folytatható - kivéve pl. a mezőgazdasági termelő tevékenységet és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatást, valamint az ingatlan-bérbeadást -, tapasztalatom szerint az APEH (NAV) ezt nem feltétlenül szokta szigorúan venni (ld. Art. 16. § (1)-(2), 17. § (1) c); egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. tv. 2. § (1) és 4. §). Szerzői jogi védelem alatt álló mű hasznosítására irányuló felhasználási szerződésben (igen rugalmasan) megszabható, hogy milyen arányú a személyes munkavégzés díjazása, és csak erre vonatkozóan kell befizetni a szerzőre háruló járulékokat (2015-ben 18,5%), míg a szerzői jogdíj hányada után csak a 27% ehót (ld. alább, 2.c pont és 195/1997. Korm. rendelet). A fordítás is szerzői jogvédelem alá esik, ha egyéni, eredeti jellege van (Szerzői jogi tv. 4. § (2)).

1. d. Évi 6 millió Ft bevételig az ÁFA (HÉA) szempontjából alanyi adómentesség választható, vagyis az ember nem kerül be az áfakörbe: nem kell rátennie az áraira az áfát (amit csak az áfakörben levők tudnának visszaigényelni), és ő maga sem igényelhet vissza áfát az e körben levőktől kapott számlák alapján (ld. Áfa tv. 187-188. §). Az alanyi adómentesség külföldi teljesítésre nem vonatkozik (Áfa tv. 193. § (1) d)), tehát ilyenkor nem adóalanynak (magánszemélynek) nyújtott szolgáltatás esetén áfát kell felszámítanom és befizetnem - bár ebben az esetben levonhatom belőle a munkámmal kapcsolatban fölmerült költségeim áfáját (az ilyen számlákat megőrizve/nyilvántartva; ld. Áfa tv. 120-121. § (a)) -, adóalanynak (cégnek, vállalkozónak vagy adószámos magánszemélynek) nyújtott szolgáltatás esetén pedig a számlára kell írnom a "fordított adózás" kifejezést, mivel a "cég" fizeti meg az adót. Az áfakörbe mindettől nem kerülök be, de minden esetben bejelent(kez)ési kötelezettségem van. Európai uniós tagállambeli "cég" esetében közösségi adószámot kell kérnem a T101E nyomtatványon, egyébként pedig az adott országok HÉA-rendszerébe kell bejelentkeznem, és adószámmal nem rendelkező magánszemély esetében ott adót fizetnem - amit 2015-től EU-s magánszemély esetén összevont és egyszerűsített módon, a mini egyablakos rendszerben (MOSS) is megtehetek (ld. nav.gov.hu. A teljesítés helye általában adóalanynak ("cégnek") nyújtott szolgáltatás esetén a "cég" helye, nem adóalany magánszemélynek nyújtott szolgáltatásnál pedig a saját helyem (ahol letelepedtem/lakom; Áfa tv. 37. §) - kivéve pl. a nem EU-tagállamban letelepedett/lakó nem adóalanynak nyújtott bizonyos szolgáltatások esetét, ahol az ő helye a döntő (ide tartozik pl. a fordítás és tolmácsolás, valamint a távoktatás is [utóbbi az EU-ban is]; ld. Áfa tv. 45/A. §, 46. § (1), (2) a, c). Az adószámmal nem rendelkező magánszemély nem alanya az Áfa törvénynek, de üzletszerű (gazdasági) tevékenységet sem végezhet. A számla kiállítható elektronikusan, 2015-től tetszőleges szoftverrel (szövegszerkesztővel/fájltípusban) is, csak tartalmaznia kell az előírt adatokat (Áfa tv. 169. §) - lehetőleg a megfelelő idegen nyelven is -, és megfelelően hitelesíteni kell (ld. Áfa tv. 175. §, 178. § (2)). A jövedelemadó és a járulékok szempontjából a Magyarországról külföldre teljesített szolgáltatások bevétele magyarországinak számít, tehát nem igényel különös intézkedéseket.

2. a. Az egyéni vállalkozás indítása jelenleg ingyenes, csupán bejelentéshez van kötve (a vállalkozói igazolvány 2010-ben 10.000 Ft-ba került, de általában nincs rá szükség, kivéve pl. ha egy bank a hitelfelvételnél kéri). A vállalkozói tevékenységet akkor kezdhetjük, amikor megkapjuk a hivatal visszajelzését. Nálam erre az önkormányzat munkatársai által becsült idő elteltével, vagyis 5 nappal a bejelentés után került sor. A könyvelés ezekben az egyszerűbb vállalkozási formákban némi érzék és motiváció mellett laikus számára is elsajátítható, de eleinte érdemes könyvelő segítségét kérni, és magukban a jogszabályokban utánanézni a minket érintő pontoknak, mert többször tapasztaltam, hogy a sokszor igen bonyolult jogi szabályozást gyakran a szakemberek (APEH/NAV- és önkormányzati alkalmazottak, könyvelők) sem látják át eléggé, nemegyszer egymással ellentétes válaszokat adtak a kérdéseimre - így például a 78%-os szabály (mely szerint a megállapított jövedelem 78 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni, ld. Szja. tv. 29. § (1)) alkalmazását illetően, amire végül azt mondták, hogy sem magánszemélyként, sem egyéni vállalkozóként nem vonatkozik rám, mivel a tb-járulék mint költség bele van kalkulálva a 10%, illetve 40%-os költségátalányba.

2. b. Azt sem volt könnyű összegyűjtenem, milyen nyomtatványokat kell beadnom a vállalkozásom elindításakor. Tudtommal a jelenlegi előírások szerint induláskor bejelentést kell tenni a székhelyünknek megfelelő helyi önkormányzatnál (nyilvantarto.hu - itt lehet bejelenteni a tevékenységi kör változását is, valamint [pl. a budapest.hu-n] a tevékenység megkezdését követő év május 31-ig be kell jelentkezni a [maximum] 2%-os helyi iparűzési adóra) és az APEH/NAV-nál (elvileg már a nyilvántartásba vétel előtt a T1041-es [foglalkoztatottak], majd néhány napon belül a megfelelő nyomtatványon [tevékenységek, beleértve az adószámos magánszemélyként végzetteket is]). Egyes nyomtatványokat elektronikusan lehet/kell beadni, ehhez az ügyfélkapus regisztráció a helyi önkormányzatnál intézhető el (utána viszont a T180-as nyomtatványon is be kell jelenteni). Az Ügyfélkapun belépve sok hasznos szolgáltatást érhetünk el, többek között akár magánszemélyként, akár vállalkozóként az EBev-portálon át lekérdezhetjük, hogy áll az APEH/NAV-folyószámlánkon a külfönféle tb- és adónemeink egyenlege, sőt részletes listát is kérhetünk róla. A vállalkozónak havonta be kell adnia az 58-as tb-bevallást, annak megfelelően befizetve havonta a tb-járulékokat az ott megjelölt adónemekhez tartozó számlaszámokra (ld. a NAV honlapján). Alkalmazott hiányában már az első hó végén érdemes/kötelező beadnia az NY jelű nyomtatványt, melyen egész évre kiválthatja a 01-es és a 08-as nyomtatványok beadását. A NAV honlapján található információs füzetekben is sok hasznos információ található - az 1. füzet például az induláshoz nyújt némi segítséget.

2. c. Magánszemélyként és vállalkozóként (akár a kettőt együtt is, de ez esetben elkülönítve) negyedévenként adóelőleget (a "göngyölítéses" módszerrel számítva, azaz mindig az egész évre arányosítva, és levonva belőle a már befizetett adóelőleget és a házastárssal való megosztásról adott nyilatkozat alapján a 2011-től jelentősen megnőtt családi kedvezményt) és a nem tb-járulékköteles jövedelmek után általában 27%-os egészségügyi hozzájárulást (eho) kell fizetni, amit évente az 53-as személyi jövedelemadó-bevallásban kell bevallani (ld. Eho tv.). Az eho miatt 2010-ben kb. ugyanannyi volt az összes adó- és járulékteher (kb. 40%) magánszemélyként, mint átalányadózó egyéni vállalkozóként (vagyis a levonások után a bruttó bevétel kb. 60%-a marad meg nettó jövedelemnek). 2012-ben a vállalkozóknak legalább vagy a minimálbér után, vagy - ha a főtevékenység legalább középfokú végzettséget feltételez - a garantált bérminimum után kell megfizetniük a tb-t. (A minimumot 2011-ig havi átlagban, 2012-ben már külön minden egyes hónapban kellett elérni/számítani.) E szabály alól kivétel az a vállalkozó, aki legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat (ld. Tbj tv. 31. § (4)). 2013-tól 6 millió Ft éves árbevételig rendelkezésre áll a kisadózók tételes adója (kata), amelyre 2013-tól minden hónap utolsó napjáig lehet bejelentkezni (a következő hónapban kezdődő időszakra). Ennek alapján főállásban havi 50.000 Ft, nem főállásban pedig 25.000 Ft a teljes tb- és adóteher, melyből családi kedvezményt nem lehet levonni. Minden számlára rá kell vezetni, hogy "Kisadózó", és ha egy nem sima magánszemély, nem kata-adóalany "kifizetőtől" egy naptári évben több mint 1 millió Ft bevételt szerzünk, azt a következő év elején be kell jelenteni, igazolva, hogy nem burkolt munkaviszonyról volt szó. Február 25-ig be kell adni az éves KATA bevallást (2015-ben "14KATA"), és ha más jövedelem nem volt, akkor csak ezt (vagyis az 53-as szja-bevallást nem). (Lásd még NAV 61-es információs füzete, valamint "2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról" [utóbbi a "kiva"] - érdemes átnézni a ránk vonatkozó részeit, beleértve a IV-V. fejezetét is: előző időszaki teljesítés [25.§ (1)], HIPA-alap választási lehetőség [32.§ (3)] stb.) Ún. kiegészítő tevékenység nyugdíjasként végezhető, az egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) pedig csak két év vállalkozói lét után választható, és akkor sem feltétlenül éri meg, mert 37% az adókulcsa, és elég bonyolult a nyilvántartása.

2. d. A befizetések csekken is végezhetők - az APEH/NAV (helyi) kirendeltségén adnak hozzá "sárga csekket" -, de vállalkozóként talán célszerűbb bankszámlát nyitni (bár ez átalányadózás esetén nem kötelező, csak a másik fajta - tételes költségelszámoláson alapuló -, ún. vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetében, amikor az APEH/NAV a bankszámlán nyomon tudja követni a vállalkozói kivét alakulását is). A K&H Bank például elég olcsón és kedvező feltételekkel kínál vállalkozói bankszámlacsomagokat. A fent említett nyomtatványok első két számjegye általában az évszámra utal - 2015-ben pl. 15T1041, 15T101E, 15T180, 1558, 1508, 1501, 1553 (1353) -, és a NAV honlapjáról tölthetők le elektronikusan, majd akár üresen is kinyomtathatók az Általános Nyomtatványkitöltő programmal (ÁNYK), ha valaki papíron akarja őket beküldeni. Ha elmulasztunk egy befizetési határidőt, automatikusan felszámítanak némi késedelmi pótlékot (ezzel nem kell foglalkoznunk, csak befizetni, amikor értesítenek róla). Téves bevallás benyújtása esetén be kell adnunk egy önellenőrző (javított) bevallást. Azért érdemes számítógéppel készíteni a bevallásokat, mert a programban súgó és automatikus ellenőrzés is rendelkezésre áll, és sok nyomtatványnál nem kell minden adatot kézzel kitölteni, hanem a törzsadatok automatikusan átvehetők, illetve lemásolhatjuk és módosíthatjuk a nyomtatvány korábbi példányát.

2. e. A nyilvántartást illetően először is mindenképpen számlát kell adnunk a kapott összegekről. Magam készpénzes fizetésnél a B.Sz.ny.13-373-as (kétlapos), míg átutalásnál a B.13-374/V (háromlapos) típusú számlatömböket szoktam használni. Ezeket nyomtatvány- vagy nagyobb papírboltokban szerezhetjük be. A vásárláshoz be kell mutatnunk a bejelentkezéskor kapott hatósági igazolást, a bolti számlát pedig meg kell őriznünk, és a számlatömb adatait fel kell tüntetnünk a "szigorú számadású nyomtatványok" űrlapján (lásd a mellékelt példát). Legalább a bevételeinkről nyilvántartást kell vezetnünk. Korábban papíralapon csináltam ezt, melyre a fenti boltokban kapható ún. pénztárkönyvet használtam. Újabban ezt a nyilvántartást elektronikusan, Excel-táblázatban vezetem, melyet a biztonság kedvéért időnként ki is nyomtatok (bár ez tudtommal nem kötelező). A mellékelt példa számai átalányadózó egyéni vállalkozóra és 2012-re vonatkoznak, de szükség esetén viszonylag könnyen módosíthatók. KATA-alanyoknak itt egy másik példa. Az említett iratokat tudomásom szerint 8 évig meg kell őrizni.

3. a. Tudtommal magánszemélyként csak bizonyos tevékenységek végezhetők (pl. számítógépes programok készítése nem), de azok végzettség nélkül is. Egyéni vállalkozóként viszont sok tevékenység csak a megfelelő végzettség birtokában folytatható - pl. fordításhoz szakfordító képesítés, lektoráláshoz szakfordító-lektori képesítés szükséges (felsőfokú végzettség birtokában mindkettő kiváltható egy-egy vizsgával is, a vizsgadíj 2014-ben 39.500 Ft, ld. www.elteftt.hu), magánoktatás viszont képesítés nélkül is folytatható. Erről csak a helyi önkormányzat vállalkozókkal foglalkozó illetékesei vagy az APEH/NAV munkatársai szolgálnak felvilágosítással. A tevékenységeket a nyomtatványokon általában a szakmakódjuk szerint lehet megadni (újabban Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke, azaz ÖVTJ-kód). A kód 6 számjegyű, ebből az első 4 számjegy a TEÁOR-számmal azonos kódszám, az utolsó 2 számjegy pedig a tevékenység TEÁOR-on belüli sorszáma (volt). Az akár évente frissülő ÖVTJ-kódok sok helyről letölthetők (e helyek pl. a Google keresővel könnyen megtalálhatók), és több elektronikus APEH/NAV-nyomtatványba is be vannak építve. Az egyes tevékenységekről többé-kevésbé részletes leírás található a KSH fenti weboldalán ("Tartalom"). A változást bejelenteni nem kell, de lehet - a helyi önkormányzatnál (nyilvantarto.hu). Az utóbbi helyről az új szakmakódok is letölthetők. Általános tájékoztatást kaphatunk az APEH/NAV Általános Tájékoztató Contact Centerén keresztül, melynek menürendszerét érdemes előtte áttanulmányozni (ld. nav.gov.hu: Kapcsolat), de amint mondtam, nem árt résen lennünk! Kényes esetben ugyanitt írásos tájékoztatást is lehet kérni az APEH/NAV-tól, személyes adataink kötelező megadása mellett, de ekkor hosszabb várakozásra kell fölkészülnünk. Ugyanott személyre szabott tájékoztatást is kérhetünk a NAV Ügyféltájékoztató és Ügyintéző rendszerén (ÜCC) keresztül.

3. b. Ami a további információkat illeti, a vállalkozási formákról jó összegzést nyújt a cegalapitas.net webhely TÁRSASÁGI JOG: Cégalapítás, végelszámolás, átalakulás c. cikke. További információk szerezhetők a magyarorszag.hu honlapon, valamint az APEH/NAV webhelyén és irodáiban. E webhelyen a "Kapcsolat" alatt megtalálhatók a NAV Általános Tájékoztató Rendszerének és Ügyféltájékoztató és Ügyintéző rendszerének elérhetőségei, ahol telefonon is lehet érdeklődni (érdemes előtte tanulmányozni a menürendszereket, melyek az oldal alján találhatók). Konkrét témákra, kulcsszavakra rákeresve az interneten is sok kérdésre megtalálhatjuk a választ. A hatályos jogszabályok, törvények megtalálhatók a jogiforum.hu-n, valamint a címükre vagy szövegükre pl. Google-lel rákeresve a net.jogtar.hu, ill. a www.complex.hu oldalain. Az adótörvényeket (Art., Szja., Áfa. törvény stb.) érdemes PDF-dokumentum formájában beszerezni, mert ezekben a Shift-Ctrl-F billentyűkombinációval keresve az adott kifejezés összes előfordulását egyetlen listában áttekinthetjük. (A magyarorszag.hu honlapon a törvények között megkeresve, majd a nyomtató ikonjára kattintva az eredmény PDF fájlba nyomtatható pl. az ingyenes PDFCreator programmal.)

Hargitai Róbert (www.hivo.hu), 2008.12-2015.10.
Változtatás nélkül szabadon másolható a fenti forrásmegjelöléssel (letöltése ingyenes).

További információk (kezdőlap)